Lovassy Cseh Tamás

This tag is associated with 63 posts

Függvények

másodéves mesteris hallgatóink előadása Ők írták: Bodor Emőke – Kiss Tünde – Lovassy Cseh Tamás (másodéves mesteris teatrológus hallgatók) Rendezte: Hatházi András Van egy történetünk. Nem egy. Sok. Sok történet, nő és férfi, színész és színésznő, II. éves mesteri hallgató, rendező, dramaturg, súgó, (fel)ügyelő, táncos, kellékes, kispados, kishal, sirály, s(h)ó(w), lázadás, teremtés, halál, szín, ház, … olvasásának folytatása

Végzős diák beszéde

Lovassy Cseh Tamás: Írtam egy búcsúztató szöveget. Nem mintha különösebben készülnék bárhova is, de így szokás. Pedig eleinte igazán nem volt kedvem bármit is lejegyezni. S hogy miért? Vegyünk egy teatrológust! Nevezzük el A-nak. Adjunk hozzák egy egyetemet. Nevezzük el B-nek. (Vagy tetszés szerint BBTE-nek.) Amennyiben A+BBTE egyenlő 6 félévvel és körülbelül 30 tantárggyal, az … olvasásának folytatása

A végzős diákokhoz :) — 2014

Napsütés (Zs. A.) Eszembe juttok. Akkor is, ha azúrborítású könyvet olvasok. Tenyerembe veszek minden verset, s olykor kinyílik az összesodort sorok közül valaki. Beteszem őt az árnyékba és ki a fényre. Pablo Neruda verssé írt titeket. Tamásnak az Előhang üzen, Zsombort A könyvhöz című vers tükrözi vissza. Attilát itt találjuk: Az élethez, hozzá az illik. … olvasásának folytatása

Verseny helyett lehetőség

Lovassy Cseh Tamás Megjelent: jatekter.ro. 2013, szeptember Elvitathatatlan érdemei vannak a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának, vagyis a Körös-parti város magyar bábtagozatának abban, hogy megszervezték az első Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját, a FUX Feszt-et. A szeptember 11-15. között lezajlott találkozó, ha nem is túl vidám, demindenesetre átfogó képet adott az erdélyi bábszínházak állapotáról, mindeközben … olvasásának folytatása

A bili mint közös nevező

Lovassy Cseh Tamás Megjelent: szinpad.ro. 2013, szeptember. A Nagyváradon megszervezett Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja (egyszerűbben: FUX Feszt) első napja. Azok, akik évek és évtizedek óta szervezői a nagyváradi kulturális életnek, mintha láthatatlan falakba ütköznének, a múlt átléphetetlennek tűnő gátjaiba, siratva valamiféle mitikus, elmúlt dicsőséget, közben pedig nem vagyunk hajlandóak konstruktívan gondolkodni jelenünkről, ne adj isten, … olvasásának folytatása